Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható,



"A napelem felejtős, mert az soha nem térül meg, rettenetesen drága"

Több millió forint egy ilyen, szokták még írni, illetve egyszer olyan is volt, hogy "2007-ben Ausztriában láttam egy napelemes házat, volt rajta egy számláló, hogy mikor térül meg, hahaha, ötven év alatt se fog."

Ehhez képest háztartási méretben ma, Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható, rendszermérettől függően, átlagos napsugárzással, az energiaárak hosszú távú trendjének előrevetítésével - persze, olyan vis maiorokkal, mint rezsicsökkentés, nem számolva. Aki nem hiszi, ebben a posztban talál egy elég alaposan végiggondolt kalkulációt, már rezsicsökkentés (ettől a szótól mindig kiráz a hideg) utáni árakkal számolva.


 "Mire behozná az árát dobhatod ki, mert tönkremegy."

Ez a megalapozott vélemény ki szokott még egészülni azzal, hogy az akkumulátor a kocsiban is csak 5-6 évet bír, biztos a napelemes rendszerben is. 

Nos: a napelemtáblára a gyártók (olyan marginális, nóném, biztos pár év alatt összeomló kínai gyártók is, mint a Samsung, Sharp, Kyocera, Mitsubishi, esetleg a Bosch) 25-30 évre vállalnak 80%-os teljesítménygaranciát, vagyis egy 240 wattos panel 2044-ben még biztosan hoz 192-t. Persze sok olyan gyártó van a piacon, ami még nincs olyan idős, hogy 20-25 éves garanciavállalást komolyan lehessen tőle venni, de van olyan is, aminek 1984-ben telepített svéd rendszere három éve még remekül működött.

Az akkumulátor pedig nem megy majd tönkre a tipikus, háztartási méretű, hálózatra tápláló napelemes rendszerben, mert EBBEN NINCS AKKUMULÁTOR ...

A napelem által termelt elektromos áram az inverteren keresztül a hálózatra kerül, ha a háztartás fogyasztása épp nagyobb a termelésnél, el is fogy mind, ha kisebb, egy oda-vissza mérő órán keresztül kijut a lakásból és a szomszéd hűtője, mikrója, tévéje fogyasztja el. 

Az elszámolás évente egyszer történik a szolgáltatóval, ha többet termeltem, mint fogyasztottam, még kapok is kb. 22 forintot kWh-nként. Akkumulátor nincs, az akkumulátor a hálózat maga.


"Inverter, akkumulátorok... ezeket is kell szervizelni, netán cserélni... ezek súlyos százezrek lesznek..."

Még egy, témába vágó komment máshonnan: "Az inverterek ára azért ilyen magas, mert csak bizonyos típusokat fogad el az áramszolgáltató, azaz eléggé kartellgyanús az egész." Illetve: "Itt a kritikus pont az inverter és nem a látványosabb napelem. Gyártók inverterre max 5 év garanciát vállalnak, de élettartamuk 10 év körül van, Egy ilyen cseréje pedig tobb százezer forintjába fáj a tulajnak...."

A házi napelemes rendszerekben lévő inverterre általában valóban 5-6 év a garancia, de számos gyártó kínál felárért 10, 15 évre kiterjesztett jótállási lehetőséget. A tapasztalatok szerint a jó minőségű beltéri inverterek nem szoktak meghalni ezen idő alatt - egy gyatra, nevenincs gyártó által készített cucc persze ugyanúgy elfüstölhet pár éven belül, mint bármilyen más igénytelen elektronikai berendezés.

Az áramszolgáltató amiatt hajlandó csak bevizsgált invertert elfogadni, hogy az inverternek nem szabad veszélyeztetnie a hálózatot. Például - kevesen tudják - áramszünet esetén a napelemes házban sincs áram, mert az inverter ilyenkor lekapcsol, nehogy a szakadt kábelt javító EON-munkást a napsütésből keletkezett áram vágja agyon.


"10 év alatt bármi bekövetkezhet, pl. el szeretnénk költözni - erre felvenni hitelt eléggé bátor dolog."

A fenti (erősen tömörített) komment egy hitelfelvételből megvalósított napelemes beruházással kapcsolatos cikk alá érkezett. Nos; a napelemes rendszer egyrészt növeli az ingatlan értékét, pont úgy, mint egy fűtés-korszerűsítés vagy szigetelés, netán egy új tetőhéjazat. Ellenben, ha mégsem akarja kifizetni költözéskor a felárat a vevő, a padlófűtés csöveivel, kőzetgyapottal, cseréppel ellentétben akár le is szerelhető, áttelepíthető. Egy kétmilliós beruházásból 15-20%-nál nem több a telepítés, adminisztráció költsége, vagyis ha költözéskor vinnénk a cuccot, ennyit kell beáldoznunk, a panelek, az inverter, a konzolok, vezetékek megmaradnak.


"A rendszer ára folyamatosan esik, 3-4 éven belül ennek fele lesz csak, érdemes várni."

Ej, ráérünk arra még, ismerős ez az attitűd. Nos, a napelemek ára az elmúlt években így alakult (német adatok, 10-100 kWp-s rendszer):

A grafikon végét elnézve mit gondoltok, fele lesz a rendszerek ára 3-4 éven belül? Nem valószínű. És mi ennek a trendzárulásnak az oka? Hát az, hogy világszerte kiépültek azok a gépesített, logisztikailag optimalizált gyártókapacitások, amelyek méretgazdaságossági okoknál fogva már nagyjából annyira olcsón termelnek, amennyire lehet.


 "A megtérülésnél nem számolnak a befektetett tőke költségeivel (ha nem napelem rendszerre költöd akkor kamatozna mondjuk állampapírban)."

Az első pontban lévő linken lévő számítás ugye tartalmazza a tőkeköltséget is, de azért szögezzük le: nyilván nem a világ legjobb üzlete a napelemes rendszer telepítése. Pókeren biztos többet lehet nyerni egy kis szerencsével a rendszer árának befektetésével, vagy ha lesz még egy trafikpályázati hullám...

 

"A napelemes rendszer 30 év múlva egy rakás semlegesítendő környezetveszélyes szemét lesz."

A felvetés jogos, Európában mostanában évente négymillió tonnányi anyagot építenek be házakba napelem formájában. Mi lesz ezzel? Hát, először is úgy 20-30-50 évig semmi, ha nem a napsütéstől lassan elporladó, műanyag keretes olcsó kínai szemétről beszélünk, hanem jó minőségű panelekről, hát csendben termelik az áramot. A rendszerek várható élettartamáról már beszéltünk a 2-es pontban (egyébként a világ legrégebbi napeleme egy 2010-es híradás szerint 60 év után még működött), de hulladékként is egész jól kezelhető a cucc.

Mert ha mégis le kell bontani egyszer a paneleket, lesz némi egyből újrahasznosítható vasunk, rezünk és almíniumunk (keret, konzolrendszer, vezetékek), meg egy üveglapunk, ami szintén könnyen reciklálható. Az érdekes rész a műanyag lapra kent félvezetők sorsa: egyelőre sajnos még olcsóbb a gyártóknak a bányászatból-ércfeldolgozásból megvenni a hozzávalókat a napelem-sütéshez, mint újrafeldolgozni az elöregedett paneleket, de ha lesz érdemi mennyiség bontott napelemből, ez a helyzet meg fog változni. 

Mindenesetre még mindig könnyebb újrafeldolgozni egy letermett napelemet, mint salakból újra lignitet csinálni... 2010 óta egyébként a gyártók évente rendeznek konferenciát az újrahasznosítási kapacitás kiépítéséről.


"Szigeteléssel, a fogyasztás optimalizálásával jelenleg jóval nagyobb megtakarítás érhető el, sokkal olcsóbban. De: még a HMV is jóval 'megérősebb': a napelem csak sokadik a sorban."

Tipikus ellenérv a napelem-telepítéssel szemben: akkor már inkább figyelj oda az energia-fogyasztásodra, szigetelj, vegyél jobb hatásfokú kazánt, tegyél fel olcsóbb napkollektort vízmelegítésre. (A HMV a háztartási melegvizet jelenti.) Ezzel a dumával még félig egyet is lehet érteni, a megfontoltabb fogyasztás és hőszigetelés valóban az első lépés a kisebb közüzemi számlák felé. No de ha ez megvan, a megtakarított pénzecskéből miért ne lehetne napelemet venni, akár hitelből, a megtakarításokból finanszírozva a törlesztést?

Ha pedig elszánjuk magunkat napelem-telepítésre, ajánlatos jól végiggondolni, nem kéne-e a fűtést és a melegvíz-készítést is áramból megoldani esetleg. Egy ilyen kalkulációhoz már nagyon profi épületgépész kell, de ha ez a sok beruházás mind tervben van, érdemes egy problémaként tekinteni rá, nem külön-külön rendszerként kezelni a háztartási energetikát.


De a napelem nem csupán pénzügyi befektetés...


Ahogy hullámpala helyett sok ember szívesebben lakik szép, piros cseréptető alatt, az ősöreg FÉG konvektor helyett inkább néz a falon egy új Vaillant kazánt, a Zsiguli helyett is inkább jár nyugati kocsival, a napelemes rendszer telepítésével is kap valami izgalmasat, látványosat, érdekeset az életébe. 

Hogy még meg is térül a beruházás, nem úgy, mint egy új Opel megvásárlása - tiszta öröm, boldogság! Nem?